Kedden, 2025. március 18-án Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetést követően elrendelte, hogy hadserege 30 napos tűzszünetet tartson be Ukrajna energetikai infrastruktúrájára. Ez a megállapodás azonban nem terjed ki az aktív frontvonalakra és a civil lakosságra, ami kérdésessé teszi, hogy mennyire hatékony az átfogó béke megteremtésében.
A Fehér Ház hangsúlyozta, hogy az erőforrásokat a hadviselésről át kell irányítani az orosz és ukrán állampolgárok szükségleteinek kielégítésére. A vezetők megállapodtak abban, hogy ez az energetikai és infrastrukturális tűzszünet lesz az első lépés a béke felé, és technikai tárgyalásokat terveznek a Fekete-tengeri tengeri tűzszünet végrehajtásáról, valamint megbeszéléseket folytatnak a teljes tűzszünetről és a tartós békéről.
Trump elnök, aki Putyin feltétel nélküli tűzszünethez való hozzájárulását kérte, az Igazság közösségi oldalon közzétett bejegyzésében “nagyon jónak és produktívnak” nevezte a beszélgetést. Reményét fejezte ki, hogy a korlátozott tűzszünetből gyorsan eljutunk az ellenségeskedések teljes beszüntetéséhez és a háború befejezéséhez.
A megállapodás azonban elmarad az Ukrajna által korábban elfogadott 30 napos feltétel nélküli tűzszünettől. Putyin számos feltételt szabott a szélesebb körű béketárgyalásokhoz, többek között a külföldi katonai segítségnyújtás és a hírszerzési információk Kijevvel való megosztásának teljes leállítását. Ez az álláspont egybecseng Oroszországnak a konfliktus során folyamatosan hangoztatott azon követelésével, hogy szüntessék be az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatást.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy Putyin őszintén törekszik-e a békére. Aggodalmait egy névtelenül nyilatkozó ukrán törvényhozó is megerősítette, aki rámutatott, hogy az energetikai infrastruktúra elleni támadások leállításában való megegyezés közvetlenül a tavasz előtt nem feltétlenül jelzi a béke iránti őszinte érdeklődést.
A megállapodás időzítése jelentős, mivel Oroszország a háború során többször is célba vette Ukrajna energetikai infrastruktúráját. A tűzszünet egy olyan időszakban jön létre, amikor Ukrajna is fokozottan képes csapást mérni orosz területen belül, amint azt az orosz üzemanyag-létesítmények elleni közelmúltbeli dróntámadások is bizonyítják.
Bár ez a fejlemény egy lehetséges lépést jelent a de-eszkaláció felé, fontos megjegyezni, hogy a megállapodás nem foglalkozik a frontvonalakon zajló erőszakkal vagy a civil lakosságra gyakorolt hatásokkal. A tűzszünet korlátozott jellege kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy képes-e átfogó békemegállapodáshoz vezetni.
A nemzetközi közösség szorosan figyelemmel fogja kísérni az energiainfrastruktúrára vonatkozó tűzszünet végrehajtását és annak a konfliktus szélesebb körű kihatását. A kezdeti megállapodás sikere előkészítheti az utat a szélesebb körű tárgyalásokhoz, amelyek esetleg a területi kérdésekről és a vitatott területek, például a zaporizzsjai erőmű jövőjéről szóló megbeszéléseket is magukban foglalhatják.
A folyamatban lévő diplomáciai erőfeszítések részeként Trump megemlítette, hogy tervezi, hogy Szaúd-Arábiába utazik egy találkozóra Putyinnal a tűzszünet további megvitatása céljából, bár ennek a találkozónak a pontos időpontját a Fehér Ház még nem erősítette meg.
Összefoglalva, bár az energiainfrastruktúra elleni támadások szüneteltetéséről szóló megállapodás figyelemre méltó fejlemény az orosz-ukrán konfliktusban, annak korlátozott hatálya és az ukrán vezetés szkepticizmusa aláhúzza a tartós béke elérése előtt álló összetett kihívásokat. Az elkövetkező hetek döntő jelentőségűek lesznek annak eldöntésében, hogy ez a tűzszünet egy átfogóbb tárgyalások alapjául szolgálhat-e, vagy pedig egy újabb átmeneti szünetnek bizonyul egy elhúzódó konfliktusban.
Ez a közlemény kizárólag tájékoztató jellegű.
