Luxemburgi fenntartott alternatív befektetési alap (RAIF) létrehozása

 

Jogi keret : Fenntartott alternatív befektetési alap (“Fonds d’Investissement Alternatif réservé”)

Az Európai Unió (EU) 2011/61/UE1 rendelete nyomán az európai befektetési alapkezelői ágazatban néhány évvel ezelőtt az alternatív befektetési alapkezelőkre (ABAK) vonatkozó új, kritikus fontosságú szabályok jelentek meg.

Ez az új szabályozási keret az ABAK-ok szabályozására törekszik, de közvetve az alternatív befektetési alapokra (ABA-k) is hatással van azáltal, hogy kötelezettségeket ró rájuk.

Ennek eredményeképpen a luxemburgi szabályozás alá tartozó ABA-kat a felügyeleti és szabályozó hatóságok két szintű felügyeletnek vetik alá:

• Az első réteget közvetlenül a luxemburgi pénzügyi szektor felügyeleti szerve (Commission de Surveillance du Secteur Financier, CSSF) felügyeli, amely többek között a Luxemburgban szabályozott befektetési alapokat is felügyeli.
• Második réteg: az alkalmazandó ABAK-ok szabályozó hatóságain keresztül.

A fenntartott alternatív befektetési alap (RAIF) létrehozása abból a megfigyelésből eredt, hogy az engedélyezés és felügyelet kettős rétege kiválóbb befektetővédelmet biztosít, ami nem feltétlenül szükséges a tapasztalt befektetők számára, akik gyorsaságra, költségcsökkentésre és rugalmasságra törekszenek a befektetési platform kiválasztásakor.

Egy ilyen kezdeményező befogadására a luxemburgi parlament 2016. július 23-án elfogadta a fenntartott alternatív befektetési alapokról szóló törvényt (RAIF-törvény), amely egy olyan új eszközt hozott létre, amely egy bizonyos típusú befektető igényeit elégíti ki anélkül, hogy a CSSF felügyelete alá tartozna.

A RAIF önmagában nem tartozik a CSSF felügyeletének hatálya alá, és nincs szüksége a CSSF engedélyére, ami a rendszer sarokköve.

 

FENNTARTOTT ALTERNATÍV BEFEKTETÉSI ALAP INDÍTÁSA

● Regisztráció és letelepedés

A RAIF-törvény szerint a RAIF létrehozását a létrehozástól számított 5 (öt) munkanapon belül közjegyzői okirattal kell igazolni. Ez utóbbit ezután be kell jegyezni a luxemburgi kereskedelmi és társasági nyilvántartásba (Registre de Commerce et des Sociétés, RCS vagy Luxembourg Business Register – LBR-), hogy azt a hivatalos közzététel központi elektronikus platformján (Recueil Électronique des Sociétés et Associations, RESA) közzé lehessen tenni.

A RAIF-ot a közjegyzői okiratot követő 20 (húsz) napon belül be kell jegyezni a luxemburgi RCS által vezetett listára. Az RCS-ről és a vállalkozások számviteléről és éves beszámolójáról szóló 2002. december^19-i rendelet végrehajtásáról szóló, 2003. január 23-i nagyhercegi rendeletet módosító, 2016. augusztus^1-jei nagyhercegi rendelet további információkat tartalmaz a LBR-ben közzéteendő információkról.

 

A Fenntartott Alternatív Befektetési Alap (RAIF) érdekelt felei

● Jogi formanyomtatványok

A RAIF létrehozható közös befektetési alapként (fonds commun de placement – FCP) vagy változó tőkéjű befektetési társaságként (société d’investissement à capital variable – SICAV). A RAIF-törvény azt is lehetővé teszi, hogy a RAIF kezdeményezője fix alaptőkével rendelkező befektetési társaságot (société d’investissement à capital fixe – SICAF) válasszon.

A Luxemburgban leggyakrabban használt jogi formák (azaz az FCP és a SICAV).

⦁ FCP

Az FCP egy jogi személyiséggel nem rendelkező szerződéses struktúra, amelyet egy alapkezelő cégnek kell kezelnie.

Az FCP-be befektetők olyan befektetési jegyeket vásárolnak, amelyek az FCP egy részét képviselik. Kötelezettségük arra az összegre korlátozódik, amelyre befizettek.

Az irányítási szabályok képezik az FCP alapdokumentumát. Ezek szabályozzák az alapkezelő társaság és a befektetők közötti kapcsolatot, valamint az utóbbiak jogait és kötelezettségeit.

Mivel az FCP nem rendelkezik jogi személyiséggel, a működésével kapcsolatos valamennyi döntést az alapkezelő társaság hozza meg a nevében.

Azokra a kérdésekre válaszolva, hogy a luxemburgi alapkezelő cégek kezelhetnek-e RAIF-et, a 2019. július 16-i luxemburgi jogszabály kimondta, hogy az FCP-ként létrehozott RAIF-et az OBA-törvény 15., 16. vagy 18. fejezete alapján engedélyezett luxemburgi alapkezelő vállalkozások kezelhetik.

Az elsődleges jogszabályok lehetővé tették azt is, hogy egy RAIF-et FCP-ként SICAV formájában RAIF-vé alakítsanak át.

A SICAV-val ellentétben az FCP-k befektetői nem rendelkeznek szavazati joggal, kivéve, ha az alapkezelési törvények ezt lehetővé teszik.

⦁ SICAV

A SICAV társasági szempontból saját jogi személyiséggel rendelkező társaság.

A RAIF-SICAV alapítható részvénytársaságként (société anonyme), részvénytársaságként (société en commandite par actions), közös korlátolt felelősségű társaságként (société en commandite simple), speciális korlátolt felelősségű társaságként (société en commandite spéciale), zártkörűen működő részvénytársaságként (société à responsabilité limitée) vagy szövetkezeti társaságként (société cooperative).

A RAIF-SICAV-ra is a kereskedelmi társaságokról szóló, 1915. augusztus 10-i, módosított törvény (az 1915. évi törvény) vonatkozik, a RAIF-törvényben megengedett eltérésekkel. A RAIF-törvény indoklásával összhangban számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely eltér az 1915. évi törvénytől, biztosítva a RAIF számára szükséges szabadságot és kezelve a SICAV sajátosságait.

A SICAV-ként alapított RAIF megkülönböztető jellemzője a SICAF-okkal szemben a részvénytőke változékonysága, amely mindig megegyezik a társaság nettó eszközértékével. Ennek eredményeképpen, anélkül, hogy a SICAV-nak bármilyen társasági intézkedést kellene tennie, és a SICAV-nak bármilyen hivatalos jogi közleményben és közzétételben be kellene jelentenie a törzstőke változását, a törzstőke automatikusan változik a jegyzések és visszaváltások száma alapján.

⦁ Részalapok

A RAIF-törvény lehetővé teszi különböző alalapok RAIF-be történő beolvasztását. Az alalapok létrehozása költséghatékony lehet, és növelheti a RAIF általános rugalmasságát.

Minden egyes részalap a RAIF eszközeinek és kötelezettségeinek egy-egy egyedi részének felel meg. Ennek eredményeképpen, hacsak a RAIF alapító okiratai másként nem rendelkeznek, a befektetők és a hitelezők egy adott részalaphoz kapcsolódó jogai és kötelezettségei az adott részalap eszközeire korlátozódnak.

⦁ Keresztbefektetések

A RAIF-törvény lehetővé teszi a keresztbefektetéseket egy RAIF-en belül, ami azt jelenti, hogy egy részalap meghatározott feltételek mellett befektethet ugyanannak a RAIF-nek egy másik részalapjába.

E tekintetben ki kell emelni, hogy a RAIF-törvény nem tiltja a kezelési díjak többszörös felszámítását vagy a master-feeder megállapodásokat ugyanazon RAIF-en belül.

A keresztbefektetés ezen lehetőségét és a kapcsolódó követelményeket nem kell feltüntetni a RAIF alapító okiratában, hanem csak a kibocsátási dokumentumban.

⦁ Osztályok

Egy RAIF-en vagy annak bármely részalapján belül több részvény-, befektetési jegy- vagy társulati részesedési osztály is kialakítható. Az ilyen osztályok eltérő jellemzőkkel rendelkezhetnek, különösen a díjak, a pénznem és a forgalmazási stratégia tekintetében.

 

Umbrella- és alalapok

A választott jogi struktúrától függetlenül a RAIF felépítése lehet egy vagy több részalapot magában foglaló ernyőstruktúra, amelyek mindegyike saját eszköz- és forrásportfólióval rendelkezik. A luxemburgi jogszabályok értelmében ez az első nem szabályozott alapstruktúra, mivel korábban csak luxemburgi szabályozott alapok, például SIF-ek, SICAR-ok vagy II. rész szerinti OBA-k hozhattak létre több részalapot. A RAIF kibocsátási dokumentumában a részalapokra vonatkozó előírásoknak tartalmazniuk kell az egyes részbefektetési alapok politikáját és működési feltételeit (az értékpapírok/kamatok kibocsátására/visszaváltására vonatkozó szabályok, forgalmazási szabályok, díjstruktúra; elfogadható befektetők stb. ezek a feltételek eltérhetnek egymástól).

Egy részalap felszámolása nem eredményezi az ernyőstruktúra egészének bezárását (kivéve, ha nem marad más aktív részalap). A hitelezők egy adott részleghez fűződő jogai az adott részleg eszközeire korlátozódnak, kivéve, ha a RAIF teljes alapszabálya másként rendelkezik. Bizonyos körülmények között a részalapok közötti keresztbefektetések is megengedettek lesznek.

A luxemburgi RAIF nyilvántartásba vételének alaki követelményei

A RAIF létrehozásához szükséges folyamatok minimálisra csökkentek, bár közjegyzőre lesz szükség.

A SICAV/F formájában S.A., S.à r.l. vagy közjegyzői okirat formájában bejegyzett RAIF-ok alapszabályának jóvá kell hagynia az S.C.A.-t. Minden más esetben, például amikor a RAIF-et FCP-ként, SCS-ként vagy SCSp-ként alapítják, a RAIF alapítását követő öt munkanapon belül közjegyzői okiratot kell létrehozni, amely igazolja a jogalany jogszerű megalakulását.

A RAIF létrehozását a luxemburgi kereskedelmi és társasági nyilvántartásba (RCS) kell bejegyezni ahhoz, hogy a RESA-ban (Recueil Electronique des Sociétés et Organisations), a társaságok és egyesületek központi közzétételére szolgáló hivatalos elektronikus platformon közzétegyék. A RAIF működtetésére kiválasztott külső ABAK neve szerepel a kiadványban. A közjegyzői okirat aláírásától számított húsz munkanapon belül a RAIF-et az LBR (RCS) által vezetett hivatalos RAIF-listára is bejegyzik.

● A befektetők

A RAIF-törvény előírja, hogy a RAIF-ben lévő részvényeket, befektetési jegyeket vagy társulati részesedéseket a jól tájékozott befektetők (investisseurs avertis) számára kell fenntartani.

A “jól tájékozott befektető” kifejezés a következő kategóriákra vonatkozik:

• intézményi befektető;
• bármely tapasztalt befektető; vagy
• bármely más befektető, aki írásban jelezte, hogy jól tájékozott befektető, és:
• aki legalább 125 000 EUR összegű RAIF-befektetést hajt végre; vagy
• aki megfelelő hitelintézet, befektetési vállalkozás, alapkezelő vagy elismert ABAK által végzett értékelésen esett át, amely igazolja a RAIF-be történő befektetés helyes elemzésére vonatkozó készségét, tapasztalatát és ismereteit.

Ezek a feltételek nem vonatkoznak a RAIF-et kezelő vezető tisztségviselőkre vagy más személyekre.

Fontos kiemelni, hogy a jól tájékozott befektetők gondolata, amely csak Luxemburgban létezik, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a vonatkozó európai szabályok értelmében a RAIF-ekbe befektetőként lakossági magánszemélyek is bekapcsolódhassanak. Ennek eredményeképpen a lakossági befektetők jelenlétében a PRIIPs európai rendelet szabályai alkalmazhatók.

A RAIF-nek megfelelő forrásokkal kell rendelkeznie annak garantálásához, hogy megfeleljen a fent említett befektetőre vonatkozó jogosultsági előírásoknak.

● A pénzügyi befektetések

A RAIF eszközei tükrözhetik a jogalkotó által a RAIF számára biztosított szabadságot.

Hacsak a RAIF egyetlen célja nem a kockázati tőkébe történő kollektív befektetés (amint az alább említésre kerül), akkor a befektetési kockázat szétszórása érdekében bármilyen eszközbe befektethet. A jogalkotó meghatározza, hogy a RAIF és képviselői a CSSF 07/309. számú körlevelében foglalt kockázatmegosztási elv alapján járhatnak el, ami a SIF-re nézve releváns, mivel a RAIF-törvény nem nyújt információt a kockázatmegosztás fogalmával kapcsolatban. Ez a koncepció kimondja, hogy egy SIF nem fektethet eszközeinek vagy kötelezettségeinek több mint 30%-át a kibocsátó által kibocsátott azonos típusú értékpapírokba.

Az irányító testület gondoskodik a kockázatmegosztási rendelet betartásáról.

⦁ AIFM

Belső kontra külső

Míg az ABAK-törvény lehetővé teszi, hogy az ABA-knak belső vagy külső ABAK-ja legyen, a RAIF-törvény előírja, hogy a RAIF olyan ABA, amelyet kizárólag egy jóváhagyott ABAK-nak kell külsőleg kezelnie.

ABAK harmadik fél

A harmadik fél ABAK olyan szolgáltató, amely ABAK-ként engedélyezett, és ebben a minőségében nyújt szolgáltatásokat. A harmadik fél ABAK választásának lehetősége kiküszöböli az ABAK létrehozásának szükségességét, ami időt és pénzt takarít meg.

Az ABAK-ot a RAIF vagy a RAIF nevében a RAIF jelölheti ki. Az ABAK-nak legalább az eszközportfólió-kezelésért és a RAIF kockázatkezeléséért kell felelnie.

Az ABAK-ot egyelőre Luxemburgban vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely más tagállamában lehet alapítani.

Amikor az úgynevezett “ABAK-útlevél” hozzáférhetővé válik egyes harmadik országbeli, azaz az EGT-n kívüli székhelyű ABAK-ok számára, lehetővé válik számukra, hogy egy RAIF ABAK-jaként működjenek.

Az Európai Bizottság aktívan dolgozik azon, hogy az ABAK-irányelv szerinti útlevelet kiterjessze más országok ABAK-jaira is.

⦁ Központi adminisztráció

A RAIF-törvény előírja, hogy a központi igazgatás székhelye Luxemburgban legyen. Ez azt jelenti, hogy bizonyos műveleteket Luxemburgban kell végezni, beleértve a nettó eszközérték kiszámítását, valamint az értékpapírok kibocsátását és visszaváltását.

Ez azonban nem zárja ki, hogy a RAIF ezeket az adminisztratív és számviteli feladatokat egy luxemburgi székhelyű harmadik félre ruházza át.

Abban az esetben, ha egyes feladatokat Luxemburgon kívülre delegálnak, a végső döntést Luxemburgban kell meghozni (pl. egy RAIF nettó eszközértékének kiszámítása az Európai Gazdasági Térségen ( EGT ) kívül is elvégezhető, de azt a luxemburgi központi ügyintézőnek kell hitelesítenie). Minden átruházást egyedileg kell értékelni és a CSSF-fel hitelesíttetni.

Továbbá fontos megjegyezni, hogy a RAIF más országokban székhellyel rendelkező befektetési tanácsadóktól is kérhet vagyonkezelési támogatást.

⦁ Letéteményes

A letétkezelőt meg kell bízni a készpénzfelügyelet, az eszközmegőrzés és a RAIF felügyeletével az ABAK-ról szóló törvény feltételeivel összhangban.

Az ilyen letétkezelőnek luxemburgi székhellyel kell rendelkeznie; vagy a letétkezelőnek fióktelepet kell létrehoznia Luxemburgban, ha a székhelye az EU-ban van.

Hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak kell lennie a pénzügyi szektorról szóló, 1993. április 5-i módosított luxemburgi törvényben meghatározottak szerint. Ha egy befektetési vállalkozás megfelel az ABAK-törvényben meghatározott előírásoknak, letétkezelőként is működhet.

A RAIF-törvény továbbá engedélyezi, hogy a pénzügyi eszközökön kívüli eszközök (az ABAK-törvényben meghatározottak szerint) hivatásos letétkezelőként működhessenek a RAIF letétkezelőjeként.

Ez csak olyan RAIF esetében megengedett, amely az első befektetéseket követő 5 (öt) évig nem rendelkezik visszaváltható jogokkal, és amely vagy:

• nem fektet gyakran olyan eszközökbe, amelyeket az ABAK-törvény értelmében letétben kell tartani; vagy
• Általában kibocsátókba vagy tőzsdén nem jegyzett cégekbe fektet be, hogy az ABAK-törvényt követve ellenőrzést szerezzen az ilyen szervezetek felett.

Az ABAK-törvény meghatározza a RAIF letétkezelő további célkitűzéseit és kötelezettségeit.

⦁ Könyvvizsgáló

A RAIF-törvény előírja, hogy a RAIF éves beszámolóját független könyvvizsgáló (réviseur d’entreprises agréé, a könyvvizsgáló) értékelje.

A könyvvizsgálónak elegendő szakmai tapasztalatot kell felmutatnia e szerepkör ellátásához, bizonyítva, hogy korábban már végzett hasonló könyvvizsgálati feladatokat UCI-k, SIF-ek vagy SICAR-ok számára.

A RAIF nevezi ki és díjazza a könyvvizsgálót.

Marketing és útlevél

A RAIF az úgynevezett ABAK-útlevélben részesül, ha egy engedélyezett uniós ABAK kezeli azt, vagy egy harmadik országbeli, a 2011/61/EU irányelv II. fejezete szerint engedélyezett ABAK, a 2011/61/EU irányelv 66. cikke (3) bekezdésének alkalmazására is figyelemmel, amennyiben a RAIF kezelését egy harmadik országban letelepedett ABAK végzi.

Az alkalmazandó szabályozó hatóságnak küldött egyszerű bejelentést követően a RAIF határokon átnyúló alapon kínálhatja befektetési jegyeit, részvényeit vagy társulati részesedését az egész EU-ban a szakmai befektetőknek (az ABAK-irányelv meghatározása szerint). Ez megkönnyíti az EU-n belüli forgalmazást.

Adószerkezet

⦁ Általános rendszer

Luxemburgban a speciális befektetési alapoktól (SIF) eltérően a RAIF nem tartozik jövedelem- vagy vagyonadó (impôt sur la fortune) hatálya alá. A RAIF nem lesz adóköteles, ha jövedelemhez jut vagy tőkenyereséget termel.

A RAIF-et viszont évente 0,01%-os jegyzési adó (taxe d’abonnement) terheli, amely a RAIF minden negyedév végén értékelt teljes nettó eszközállományán alapul.

A RAIF-törvény számos kivételt tartalmaz az éves előfizetési adó (taxe d’abonnement) alól.

⦁ A SICAR-rendszerre vonatkozó lehetőség

A fent vázolt adórendszer nem vonatkozik a RAIF-re, amely alapító okiratában rögzíti:

• egyetlen célja, hogy készpénzét kockázati tőkébe fektesse; és
• hogy a RAIF-törvény e más adórendszerre vonatkozó különleges adószabályainak hatálya alá tartozik.

Itt a RAIF ugyanannak az adórendszernek a hatálya alá tartozik majd, mint a SICAR, és nem kell követnie a kockázatmegosztási koncepciót.

Ezenkívül a RAIF könyvvizsgálójának éves jelentést kell készítenie, amelyben kijelenti, hogy a RAIF az előző pénzügyi évben megfelelt a kockázati tőkebefektetési politikájának. Ezt a jelentést a közvetlen adóhatóságnak kell megküldeni.

Minden, az adórendszer hatálya alá tartozó RAIF-et a társasági és önkormányzati iparűzési adó 24,94 százalékos együttes átlagkulccsal terheli (a 2019-es pénzügyi év).

A RAIF tulajdonában lévő kockázati tőkében lévő értékpapírokból származó jövedelem viszont mentes a luxemburgi jövedelemadó alól. Hasonlóképpen, az ilyen értékpapírok eladásából, ajándékozásából vagy likvidálásából származó jövedelem teljes mértékben levonható.

Előnyök

● A SIF-ről és a SICAR-ról

A RAIF jellemzői hasonlóak a SIF és a SICAR jellemzőihez, de a CSSF nem felügyeli. A felügyelet hiánya azt jelenti:

• Mivel az ABAK szintjén csak egy felügyeleti szint van, a RAIF szintjén kevesebb szabályozási korlátozás van.
• csökken a piacra jutási idő és az alapítási költségek, nem csak az alapítástól kezdve, hanem további részalapok indításakor is; és
• A RAIF-dokumentum módosításait nem kell előzetesen a CSSF-nek engedélyeznie.

● Az alternatív befektetési alapról (ABA) az ABAK-mal együtt

A RAIF-törvény szerint a RAIF számos részalapból állhat, amelyek mindegyike a RAIF eszközeinek és kötelezettségeinek különböző részének felel meg. Egy nem szabályozott ABA még mindig nem strukturálható több részalapból állóan.

A RAIF másik előnye a vonzó, semleges adórendszer. Az adófeldolgozását ugyanis kevésbé költséges strukturálni, mint a nem szabályozott befektetési alapokra alkalmazandó adófeldolgozást.

Miért Luxemburg

Luxemburg egy vendégszerető vállalati joghatóság, amely különös figyelmet fordít a pénzügyi ágazat követelményeire, hogy továbbra is az Európai Unió egyik vezető pénzügyi központja és a világ második legnagyobb befektetési alapoknak otthont adó helye maradjon.

Ennek eredményeképpen Luxemburg létrehozta ezt a rendkívül rugalmas, a piacra kerülési idővel rendelkező befektetési platformot, hogy megfeleljen a kezdeményezők igényeinek, és kiegészítse a luxemburgi lehetőségek széles skáláját ezen a területen.

Továbbra is elérhetőek leszünk minden olyan információval, amelyre e tekintetben szüksége lehet, és elkísérjük Önt üzleti vállalkozásai során.

A luxemburgi fenntartott alternatív befektetési alap luxemburgi létrehozásához forduljon most a Damalion szakértőjéhez.